Megkapja a működési engedélyét a Záhony-Port Zrt., így 19-re bővül a társaságok  száma.

18. magán vasúti társaságként a Masped Rail Cargo Zrt. országos vasúti áruszállítási engedélyt kapott

Megalakul MÁV-TRAKCIÓ Vasúti Vontatási Zártkörűen Működő Részvénytársaság, amelybe a MÁV Zrt. kiszervezte a vontatási tevékenységét

Ebben az évben a következő vasútvállalatok kaptak működési engedélyt: Bobó Kft., Pannontrain Zrt., Train Hungary Kft., Mátrai  Erőmű Zrt., Vasútépítők Kft., Balatoni Iparvasút Szolgáltató Kft., Eurocom Zrt., MÁV-START Zrt., MMV Zrt., CER Zrt. Így összesen 17 vasútvállalatnak van működési engedélye.

MÁV Cargo Zrt. privatizációjának nyertese a Rail Cargo AG és a GYSEV Zrt. konzorciuma

MÁV Zrt. a személyszállítási tevékenységét a MÁV-START Zrt.-be szervezte ki.

A MÁV 14 mellékvonalán, 474 km hosszúságú pályaszakaszon a vasúti közforgalmú személyszállítási szolgáltatás ideiglenes szüneteltetésére kerül sor

2006-ban a Szentesi Vasútépítő Kft., G&G Növényvédelmi Kft. kapja meg működését áruszállítási tevékenységre.

Létrejön a Magyar Vasúti Hivatal, amely mint engedélyező hatóság kiadja a vasúttársaságok működési engedélyét

Létre jön a MÁV Cargo Zrt., amely a MÁV Zrt. árufuvarozási feladatkörét látja el

Hatályba lép a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, amely teljesen megnyitja a magyarországi pályákat a külföldi és belföldi magánfuvarozók előtt.

A MÁV zártkörűen működő részvénytársasággá alakult, amelynek alapítói jogait a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja. Azóta hivatalos magyar rövidítése MÁV Zrt.

Engedélyt kap a II. világháború óta az első magyar magánvasúti társaság, a Floyd Zrt. és elindul a vasúti piac liberalizációja.

Évtizedek óta elsőként új vasútvonal épül. Ennek oka, hogy Magyarországnak nem volt vasúti kapcsolata Szlovéniával. A Zalalövő– Bajánsenye vonal 19 km hosszú. Érdekessége, hogy a vonalat a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtása során egyszer már megszüntették; az új vonal azonban nem pontosan a régi nyomvonalon halad természetvédelmi okok miatt.

Az áruszállítási teljesítmény 43,6 millió tonna

A MÁV áruszállítási teljesítménye 46,3 millió tonna

A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium létrehozta a Magyar Államvasutak Részvénytársaságot (MÁV Rt) a Magyar Állam 100%-os tulajdoni hányadával, határozatlan időtartamra.

MÁV árufuvarozási csúcsteljesítménye 134 millió tonna áru elszállítása

Az elfogadott közlekedéspolitikai koncepció 2240 km vasútvonal megszüntetéséről rendelkezik

Megalakul a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) a Fővárosi Villamos Vasút, a Fővárosi Autóbuszüzem, a Budapesti Helyi Érdekű Vasút (a HÉV elődje) és a Fővárosi Hajózási Vállalat összevonásával.

A MÁV személyszállítási csúcsteljesítménye: 405,6 millió elszálított utas és 15012 utas millió kilométer.

Átadják az Úttörő Vasút első 3 km-es szakaszát, amelyet ma Gyermekvasútként ismerünk.

A II. világháború után a vasúti hálózat és építmények romokban hevertek. 59122 vasúti kocsiból csak 5116 darab maradt meg.

Budapest-Hegyeshalom teljes 188 km hosszú kétvágányú fővonalon kezdte meg mindennapi üzemét Kandó Kálmán egyfázisú, 50 Hz periódusszámú nagyvasúti villamos vontatási rendszere.

A háború utáni újrakezdés első legnagyobb feladata a Budapest-Győr-Hegyeshalom vonal felújítása, valamint a második vágány kiépítése volt.

Magyarország vasútvonalainak hossza egy-harmadára csökkent, mindössze 8700 km-t tett ki.

Megkötik a nemzetközi vasúti árufuvarozási egyezményt(CIM), amelyet 10 alapító vasút, köztük a MÁV is aláírt.

Életbe lép a Baross Gábor nevéhez kötött új vasúti díjszabás, a zónatarifa-rendszer.

Megnyílik Budapest első villamosvonala a Nyugati pályaudvar és a Király utca között, ezzel Magyarországon is megjelenik a villamosított közúti vasút.

Átadják a MÁV budapesti központi pályaudvarát, a mai Keleti pályaudvart, amelynek fogadó épületét Rochlitz Gyula, míg a csarnokszerkezetet Feketeházy János tervezte. A szobrok Bezerédy Gyula, a freskók Lotz Károly és Than Mór alkotásai

Kihirdetik a helyiérdekű vasutakról szóló 1880. évi XXXI. törvénycikket, amely tíz év adómentességet és 90 éves koncessziót ígér. Ezzel kezdetét veszi a hazai mellékvonali hálózat kiépítése.

Megnyitják a Nyugati pályaudvart, amelyet az Osztrák Államvaspálya Társaság építetett, terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége végezte.

Megalapítják a GYSEV-et, működését Viktor Erlanger báró kérelmezte, amelyet az 1872.évi XXVII. törvény szentesített.

Megalakul a Magyar Királyi Államvasutak, mely a Pest központú hálózat kialakítását tűzte ki célul.

A vasúthálózat hossza  2341 kilométer

Vasúthálózat hossza: 243 km, ebből 180 km-en gőzvontatással tartották fenn a forgalmat

Széchenyi István elkészítette az első magyar közlekedésfejlesztési tervet, „Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül” címmel, amelyben összesen 4 fővonalat, 4 mellékvonalat és 4 szárnyvonalat irányoz elő összesen 1884 kilométer hosszan. A "Javaslat"-ot az országgyűlés elfogadta és az 1848. évi XXX. törvénycikként törvényerőre emelte.

Megnyitották az első magyarországi  vasútvonalat Pest és Vác között, amelynek hossza 33.6 km volt és 59 perc alatt tették meg az utat a szerelvények.  A pálya felépítménye 18 kg/fm tömegű, gombafejű, de talp nélküli, 5,5 méter hosszú kovácsoltvas sínekből épült. A vasút pesti pályaudvara a mai Nyugati pályaudvar helyén épült meg

1836. évi XXV. Törvénycikk- az első vasúti törvény rendelkezik a magyar vasútépítés beindításáról és annak feltételeiről.